A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult vállalkozásként. Úttörő tevékenysége Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi.
A megalakulást a XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé.

A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett.

A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjaival. A színháznyitás nagy társadalmi és művészi visszhangot váltott ki.

A Budapest Sportcsarnokban bemutatott Végh Antal aréna - játék, A miért bántják a magyar futballt című produkció bukása egyben a színházi vállalkozás végét is megjósolta. A sportcsarnoki szuperprodukciók elődje akkor még össztársadalmi ellenérzést váltott ki. A kritika a színházon verte el a port és zavartságát támadásba bujtatta.

A Karinthy Színház elődje, a Hököm Színpad azonban nem adta fel, hogy a megmerevedett színházi élet egyik úttörőjeként életben maradjon. A vándorlások évei kezdődtek.

Először a MOM kultúrházban léptek fel, majd a Marcibányi téri Művelődési Központban. Előadásokat tartottak azonkívül mindenütt, ahol lehetett és ahol befogadták őket. Szinte nincs olyan vidéki város, ahol például Vuk című gyermekelőadásukat ne játszották volna.

Négy évadot töltöttek el egyetlen pesti játszóhelyükön, a Rákóczi tér melletti Gutenberg Művelődési Otthonban. A színház felújításában aktív szerepet vállalva színházi centrumot alakítottak itt ki az évadok során olyan nagysikerű előadásokkal, mint a 100 előadást megért Svejk és Tamás bátya kunyhója, a Karinthy ihlette A bűvös szék, vagy akár a Mágnás Miska. Rendszeres gyerekelőadásaik mindvégig sikeresek voltak: A Hercegnő és a Varázsló, Ali baba és a rablók, Peti meg a Róka. 1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalta az azóta is működő XI. kerületi helyiséget, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt.

A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta, jelentős bankkölcsönt vállalva és megtermelve az évek során. Így lett Budának saját, folyamatosan játszó, új kőszínháza. (A Várszínház ugyanis nem önálló színház, hanem a Nemzeti Színház kamara színháza.)

A Karinthy Színház alapprogramja az új helyen sem változott. Így a Karinthy műveken túl továbbra is magyar szerzők sorát tartja műsorán: Hubay, Szakonyi, Páskándi, Fekete István, Szomory, Molnár, Aszlányi, Vadnay, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Kellér Dezső, Eisemann, Örkény és mások műveinek bemutatásával, míg a világ drámairodalmából a legkülönfélébb irányzatok szerzői közül: Shakespeare, Csehov, Wedekind, Moreto, Neil Simon, A. Christie, Steinbeck, Priestley és sokan mások.
A nagyközönség igényeit figyelembe véve nagysikerű, ám mindig színvonalas vígjátékok sorával, széles tömegbázist építve a Karinthy Színházat nem csak a XI. kerület, de egész Buda, sőt, ma már Budapest egyik népszerű színházává avatta.

Nevéhez méltó módon természetesen rendszeresen játszik Karinthy műveket: Gőz, Gellérthegyi álmok, Bösendorfer, Dunakanyar, illetve A bűvös szék, Visszakérem az iskolapénzt, Minden másképp van, Lepketánc, Mennyei riport, Ki a normális?, Tanár úr kérem.

A másság, a tolerancia, a kisebbség védelme jegyében művészileg értékes, a kritika által is nagyra értékelt előadások sora született: Crowley: Fiúk a csapatból, Gershe: A pillangók szabadok, Fierstein: Kakukktojás, Jean Poiret: Őrült nők ketrece, Mastrosimone: Az erőszak határai.

Kiemelkedő hatása volt Karinthy Márton: Korai fagy (az ismert film nyomán) készült színpadi játékának, amely korunk pestiséről, az AIDS-ről szólt, katartikus hatást, nagy társadalmi visszhangot kiváltva.

A Karinthy Színház rendszeresen hív meg vendégrendezőket is. A sort a Veronai Aréna intendánsa, Gioanfranco de Bosio kezdte meg, aki meglepetésként egy Wedfekind egyfelvonásos (A hőstenor) mellett magyar szerző művét állította színpadra: Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg koncerten.

Berényi Gábor Karinthy Ferenc két, ma már legendává vált egyfelvonásosát rendezte: Bösendorfer, Dunakanyar.

A pillangók szabadok című művet a fiatal rendező, Mészáros Károly rendezte.

Az amerikai Christian Heppinstall két előadást is jegyez. Mastrosimone felkavaró, Az erőszak határai című drámáját, valamint Molnár Ferenc Deliláját.

1998-ban a már ismert színész-rendező, Honti György rendezte Gábor Andor Ciklámenének művészileg nagyra értékelt, színvonalas előadását.

A Karinthy Színház folyamatosan helyet biztosít más együttesek bemutatkozásának is, ezzel is színesítve művészi palettáját. Így került bemutatásra a Pelegrinus amatőr színház két produkciója is: Shakespeare Viharja és a Csipkerózsika.

Borbély György koreográfus-rendező két balett musicalt is színpadra álmodott már a színházban: az Érdeshármast és a Coppélia című jazz-disco-musicalt.

Az évadok során rengeteg sztár megfordult színházunkban. Meghívtuk vendégnek az 50 éve Madridban élő egykori csillagot, Muráti Lilit, aki Neil Simon ősbemutatónkon a Nagymama soha, nagymama szerepét alakította.

Élete utolsó szerepében a Karinthy Színház színpadán fejezte be nagyívű színészi pályáját Turay Ida, a Korai fagy című előadásunk egyik főszerepében.

Számtalan fiatal kezdte itt pályáját, először jutva jelentősebb feladathoz. Ők ma már ismert művészek: Németh Kristóf, Haumann Petra, Kolovratnik Krisztián, Lengyel Tamás, Seszták Szabolcs, Miller Zoltán, Zakariás Éva, Poós Balázs, Major Róbert, Balázs Andrea.

A magánszínházak a háború előtt természetes képződményei voltak a színházi életnek. A háború utáni államosítással eltűntek a történelem süllyesztőjében. Csaknem 40 évet kellett várni arra, hogy újra megjelenhessenek és színházi életünket színesítve fontos tényezői legyenek mai kulturális, művészi (és működésük jellegénél fogva) gazdasági életünknek. Közöttük a korelnökként létrehozott Karinthy Színházban az évek során több, mint 60 bemutató született, jelentős művészek részvételével, többszáz színművészt juttatva folyamatosan művészi feladatokhoz és pénzkereseti munkához, nagymértékben csökkentve ezzel az egyre jelentősebb művészi munkanélküliséget is. A színház műhelyén belül színészi stúdió keretében művészi oktatás is folyik. 

A Karinthy Színház léte, működése, sikere és színvonala ma már vitathatatlan tény. Alapítója és mindvégig vezetője, Karinthy Márton 1997. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemérem Tiszti Fokozatát vehette át a Parlamentben. 1998-ban színigazgatóként nyert felvételt a Színművészeti Főiskola D.L.A. (Doctor of Liberal Art) nagydoktori fokozatának elnyerését megcélzó jelöltjei közé. Szakdolgozatául főiskolai rendezőosztályának a Karinthy Színház létrejöttében is fontos szerepet játszó történetén keresztül, a rendszerváltás történetét is magában foglaló, hiánypótló áttekintést választotta. A 2000-2001-es évadban jelentős művészi programmal nyitott a színház. Bemutattuk Shakespeare: Harmadik Richárd és Örkény István: Macskajáték című, sajátosan Karinthy Színházi változatait.

Mindkét bemutatónkkal művészileg magasabb iskolába kívántunk lépni, fő célunknak tekintetve, hogy közönségünket új művészi kalandra, magvasabb mondandók felé tereljük.
Komoly kritikai visszhang és a közönség érdeklődése kíséri ezeket az előadásainkat is.

Az elmúlt években további sikeres előadásainkkal bővült a repertoárunk: Katajev: Bolond vasárnap, Feydeau: A női szabó, Maugham: Dzsungel, Alfonso Paso: Ön is lehet gyilkos. Zenés szatíraként született újjá Bacsó Péter: A tanú című klasszikus filmkomédiája, Vajda Katalin átdolgozásában. Halálának ötvenedik évfordulóján a Szeressük egymást című ragyogó komédiájával emlékezünk a nagyszerű vígjátékszerzőre, Nóti Károlyra.

Karinthy Márton, alapító igazgató 2019 novemberében elhunyt. Halála óta a színház célja azóta is az által kijelölt művészi irány, hagyományok továbbvitele, a ,,Karinthyság" megőrzése a világ legfrissebb színház élvonalának színpadra állításával.

A színház ügyvezető igazgatója 2021 januárja és júniusa között Bakos-Kiss Gábor volt. 2021. július 1-től az intézmény vezetője Berettyán Nándor lett. 2022-től az ügyvezető igazgató Olt Tamás, a művészeti vezető Berettyán Nándor lett.

2023-tól a színház saját társulattal rendelkezik, amely újabb mérföldkő a teátrum életében. A társulat tagjai Balázs Andrea, Dobra Mara, Karácsony Gergely, Kovács Vecei Fanni, Lux Ádám, Mikecz Estilla, Mohácsi Norbert, Németh Gábor. 

A 2023/2024-es évadtól a színház művészeti vezetője Ilja Bocsarnikovsz.

Örökös tagok: Egri Kati, Szacsvay László.