Karinthy Márton (Budapest, 1949. szeptember 1. – 2019. november 6.)
A Színházművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. Vizsgarendezése Shaw: A sors embere, majd a szolnoki Szigligeti Színházban Shaw: Szent Johannája volt. Mindkettő nagy sikert hozott, amelyeket a kritika nagyra értékelt és a televízió és a rádió is közvetített.
Az indulás jelezte akkori rendezői, színházi stílusát: a konzervatívnak nevezett, realista színház elkötelezettjévé vált. Első szerződése Békéscsabára szólította, 1973-75 között. Itt Tamási Áron: Boldog nyárfalevél, Jones: Fantasztikus!, Sarkadi Imre: Ház a város mellett, Jókai-Ambrózy-Daróczi Bárdos: Telihold, Thornton Wilder: A mi kis városunk című előadásait rendezte.
A Pécsi Nemzeti Színházhoz már elért sikerei folytán hívták. Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon, Mascagni: Parasztbecsület, Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, Arisztophanesz: Plutosz, Dosztojevszkij: Istvánfalva voltak itteni rendezései.
Budapestre kerül. A Thália Színházban Mándy Iván: Gong című előadásának lírai játékával arat átütő visszhangú sikert.
Részt vett a Reflektor Színpad létrehozásában, ahol Vukovic: Búcsúvacsora és Aldo Nikolai: Ámokfutó című darabjaival a szobaszínházi játék lehetőségeit kereste. (Mindkettő a TV által is rögzítve lett).
Az akkor alakuló Játékszín egyik alapítója, Albee: Állatkerti történet, Karinthy Ferenc: Gőz, majd Boldizsár Miklós: A hős című előadásaival egy új színház első lépéseit tette meg.
A Gorsiumi Nyári Játékok alapítója, két évadon át művészeti vezetője, ahol Euripidész: Alkésztisz és Helené valamint Arisztophanész: Plutosz című előadásai országos sikert aratnak. (Mindkettő a TV által is közvetítve volt.)
1980-82 között a budapesti Népszínház rendezője. Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója stílusteremtő előadását a TV is rögzítette. Utána Munkácsi Miklós: A briliánsok szombatja, Csurka István: Az idő vasfoga, Somerset Maugham: Imádok férjhez menni, Benedek András: A táltos fiú című előadásait rendezte. Ezen idő alatt rendszeresen dolgozik TV és filmrendezőként is.
Filmjei: Hubay Miklós: Tüzet viszek, Karinthy Frigyes: A nagy ékszerész, Karinthy Ferenc: Szellemidézés, Labiche: A persely, Jókai Mór: Gazdag szegények, Aszlányi Károly: Amerikai komédia, Vészi Endre: Drága jótevőnk, Vámos Miklós: Halak a parton, Szabó György: Summa summarum. Állandó rendezője a Cimbora és a Telefere című TV műsoroknak.
A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezi: Juhász István: Kismutatók és Autópályán, Vámos Miklós: Ide meg csak este süt egy darabig című darabjait.
Amatőr együtteseket vezet, többek közt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol társulatával előadja: Moliere: A tudós nők, Shakespeare: Windsori víg nők, Agatha Christie: Az egérfogó című darabjait.
Mindezen tapasztalatok birtokában Karinthy Márton 1982-ben megalakítja a háború utáni első magánszínházat, amelyik azóta sikeresen teljesíti célkitűzéseit: a Karinthy hagyomány és szellemiség fenntartását, ápolását, továbbvitelét, egy színvonalas, szórakoztató, polgári színház folyamatos üzemeltetését. Nevét 1988-ban Karinthy Színházra változtatva elfoglalta azóta is működő Újbuda XI. kerületi helységüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt.
A Karinthy Színház alapítója és mindvégig vezetője, Karinthy Márton 1997. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemérem Tiszti Fokozatát vehette át a Parlamentben.
1998-ban Karinthy Márton színigazgatóként nyert felvételt a Színművészeti Főiskola D.L.A. (Doctor of Liberal Art) nagydoktori fokozatának elnyerését megcélzó jelöltjei közé. Szakdolgozatául főiskolai rendezőosztályának a Karinthy Színház létrejöttében is fontos szerepet játszó történetén keresztül, a rendszerváltás történetét is magában foglaló, hiánypótló áttekintést választotta. Summa cum laude megszerezte a színháztudományok doktora címet. Ebből született második könyve, A vihar kapuja, amely az első, az Ördöggörcs kirobbanó sikere után is érdeklődést tudott kelteni. Az Ördöggörcs több, mint 50000 példányban kelt el. Karinthy Mártont e könyve révén meghívták Stockholmba, Oslóba, Párizsba, Londonba, Sepsiszentgyörgyre, Szabadkára és rengeteg más helyre a világon és Magyarország csaknem minden nagyobb városába. Mindenütt élénk érdeklődés kísérte a beszélgetéseket. A Karinthy Szalonban 2011. szeptemberében e látogatás ihlette a Karinthyak Skandináviában című kiállítást.
Karinthy Márton A vihar kapuja címen főiskolai osztályáról írott könyvének színpadi változatát több ízben mutatták be fesztiválokon. 2012 könyvnapjára pedig Okosan kell szeretni magyarságunkat címen jelent meg nagy sikerű beszélgető könyve.
A korábban megjelent Ördöggörcs című kötet 2012-ben svéd fordításban is megjelent, Karinthy Mártont színházi munkássága és egyéb érdemei miatt pedig 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
2013. november 11-én Újbuda díszpolgára lett. 2013-ban VOSZ Regionális Príma díjat vehetett át. 2016-ban a MASZK Egyesület Vámos László rendezői-díjában részesült.
Utolsó rendezése a Veszélyes forduló című darab volt.