A Színházművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. Vizsgarendezése Shaw: A sors embere, majd a szolnoki Szigligeti Színházban Shaw: Szent Johannája volt. Mindkettő sikert hozott, amelyeket a kritika nagyra értékelt, a televízió és a rádió is közvetített. Az indulás jelezte akkori rendezői, színházi stílusát: a konzervatívnak nevezett, realista színház elkötelezettjévé vált.

Első szerződése Békéscsabára szólította, 1973-75. Itt Tamási Áron: Boldog nyárfalevél, Jones: Fantasztikus!, Sarkadi: Ház a város mellett, Jókai: Telihold, Wilder: A mi kis városunk című előadásait rendezte. A Pécsi Nemzeti Színházhoz már elért sikerei folytán hívták. Páskándi: Szeretők a hullámhosszon, Mascagni: Parasztbecsület, Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, Arisztophanesz: Plutosz, Dosztojevszkij: Istvánfalva voltak itteni rendezései. Budapestre kerül.

A Thália Színházban Mándy Iván: Gong című előadásának lírai játékával arat átütő visszhangú sikert. Részt vett a Reflektor Színpad létrehozásában, ahol Vukovic: Búcsúvacsora és Aldo Nikolai: Ámokfutó című darabjaival a szobaszínházi játék lehetőségeit kereste. /Mindkettő a TV által is rögzítve /. Az akkor alakuló Játékszín egyik alapítója, Albee: Állatkerti történet, Karinthy Ferenc: Gőz, majd Boldizsár Miklós: A hős című előadásaival egy új színház első lépéseit tette meg. A Gorsiumi Nyári Játékok alapítója, két évadon át művészeti vezetője, ahol Euripidész: Alkésztisz és Helené valamint Arisztophanész: Plutosz című előadásai országos sikert aratnak. /Mindkettő a TV által is közvetítve. / 1980-82. A budapesti Népszínház rendezője. Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója stílusteremtő előadását a TV is rögzítette. Utána Munkácsi Miklós: A briliánsok szombatja, Csurka István: Az idő vasfoga, Maugham: Imádok férjhezmenni, Benedek András: A táltos fiú című előadásait rendezte. Ezen idő alatt rendszeresen dolgozik TV és filmrendezőként is. Filmjei: Hubay: Tüzet viszek, Karinthy Frigyes: A nagy ékszerész, Karinthy Ferenc: Szellemidézés, Labiche: A persely, Jókai: Gazdag szegények, Aszlányi: Amerikai komédia, Vészi Endre: Drága jótevőnk, Vámos Miklós: Halak a parton, Szabó György: Summa summárum. Állandó rendezője a Cimbora és a Telefere című TV műsoroknak.

A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezi: Juhász István: Kismutatók, Autópályán, Vámos Miklós: Ide meg csak este süt egy darabig című darabjait. Amatőr együtteseket vezet, többek közt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol társulatával előadja: Moliere: A tudós nők, Shakespeare: Windsori víg nők, Agatha Christie: Az egérfogó című darabjait. Mindezen tapasztalatok birtokában Karinthy Márton 1982-ben megalakítja a háború utáni első magánszínházat, amely idestova 25 éve sikeresen teljesíti célkitűzéseit: a Karinthy hagyomány és szellemiség fenntartását, ápolását, továbbvitelét, egy színvonalas, szórakoztató, polgári színház folyamatos üzemeltetését.

A Karinthy Színház alapítója és mindvégig vezetője, Karinthy Márton 1997. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemérem Tiszti Fokozatát vehette át a Parlamentben. A XI. kerületi Önkormányzat évek óta felterjeszti Karinthy Mártont az Érdemes Művészi címre. Eddig még nem kapta meg. 1998-ban, színigazgatóként nyert felvételt a Színművészeti Főiskola D.L.A. /Doctor of Liberal Art/ nagydoktori fokozatának elnyerését megcélzó jelöltjei közé. Szakdolgozatául főiskolai rendezőosztályának a Karinthy Színház létrejöttében is fontos szerepet játszó történetén keresztül, a rendszerváltás történetét is magában foglaló, hiánypótló áttekintést választotta.

Szakdolgozatát végül színházrendezőosztálya 1968-73 közötti történetét írta meg A vihar kapujában, Egy rendezőosztály élete címen, melyre elnyerte a Színháztudományok doktora címet. A XI. kerület Pro Cultura, a főváros pedig Budapest díjat adományozott munkája elismeréseként.

2003-ben Ördöggörcs címen családtörténetet írt, amely hónapokig vezette a könyveladási listákat és eddig több mint 30 000 példány fogyott belőle.