Hat bohóc és hat csontváz-szerzetes angyalokkal, oroszlánokkal, lovakkal összegyűlve megpróbálják a halált egy szürreális cirkusszá változtatni. A "The Yoricks" egy semmiből leeső cipővel kezdődik, ami talán a bombázó repülőgépekből és háborús szirénákból álló emberi égből, de az is lehet, hogy egy épület emeletéről zuhant le.
Az Eltűntek egy erdélyi szász család történetét meséli 1945-től napjainkig. Elise Wilk, a nagysikerű szász drámaíró szövege a dokumentum- és a művész színház közötti határvonalon helyezkedik el. A szerző személyes tapasztalatai mellett az előadás szövege különböző dokumentációs anyagokat is felhasznál: szibériai kitelepítések túlélőivel és az 1990 után kivándorolt szászokkal készített interjúkat, vallomásos oral history módszerrel írt könyveket, irattári dokumentumokat és sajtóanyagokat.
Izabella, a Bazendorff család elkényeztetett lánya, a nagypolgárság unalmas életét éli, vidéki kúriájukban. Egyetlen szépséghiba árnyékolja be mindennapjait, kérője, Alfréd folyamatos udvarlása, amit Izabella, egyre kevésbé tud elviselni. Egy kellemes májusi délutánon betoppan, –Alfréd újabb ajándékával – Simon. A lány meggyőzi a látogatót, hogy játsszák, el friss házasok, így talán végre véget ér, az utált kérő udvarlása. Simon – Izabella iránt érzett vonzalma miatt – belemegy a játékba.
Bemutató: 2023. MÁRCIUS 10.
Karinthy Frigyes klasszikus kabarétréfája a szabadalmi ügyek hivatalában játszódik. Az államtitkár folyton kidobatja a zseniális feltalálót Géniuszt és végképp felesleges és ostoba találmányoknak adja támogatását. Géniusz megelégeli a méltatlan bánásmódot és megalkotja a bűvös széket amelyet egyenesen az államtitkár irodájába visz. Nincs is semmi baj, amíg valaki bele nem ül…
Bemutató: 2023. február 03. péntek 19.00
Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be - és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki. A kezdetben felszínes, értelmetlen párbeszéd egyre váratlanabb fordulatokat vesz, míg végül kegyetlen végkifejletbe torkollik. A fekete humorral átitatott, metafizikai kérdéseket is boncolgató dialógus detektívtörténetként hozza felszínre a sötét múltat…
A hajdani filmsztár magányosan él lányával a vidéki kúriában, ahol a megdermedt csendet csak egy-egy
újabb mindenes jövetele töri meg. Máté, a fiatal gondnok viszont csak gondot okoz a ház körül, hisz a
felmosórongynál jobban izgatja a színház, a bevásárlásnál pedig sokkal jobban a boltos kisasszony.
Két hajszálon lógó élet az utolsó pillanatban sodródik össze, és alkot oly elszakíthatatlan köteléket, hogy az árvából
A történet örök – három férfi mesél egy nőről, a szerelemről, a titokról, a fiatalságról. Három férfi mesél a nőkről, sok-sok nevetéssel, és némi fájdalommal.
KÖVEK című történet két kamaszról szól. Kamaszokról kamaszoknak. De mielőtt továbbírjuk az ismertetőt: MIT JELENT EGYÁLTALÁN A KAMASZ SZÓ? Ki tudja? Komisz. Kamat. Tinédzser.
Egy kis masamódlány tart hatalmas kalapdobozt a kezében, belőle egy megnyíló új kabaré műsorát bámuló hölgyek és urak bámészkodnak kifelé. A színház fölé akasztott cégtábla hirdeti: MUSKÁTLI KABARÉ.
Talán kissé furcsán hangzik első pillantásra egy kabaré mellett, de a muskátli szónak egyéni íze van, kedves, meleg, szerény, színes, élénk. Amilyennek alapítói, GÓZON GYULA és BERKY LILI megálmodták.
Róma, 1938. május 8. különleges nap a fasiszta Olaszország népének, hiszen ezen a napon látogat a Führer Mussolinihez. Antonietta, a nagycsaládos háziasszony egy véletlen folytán megismerkedik a szomszédban lakó titokzatos férfival, Gabriele-vel, akiről nyugtalanító pletykák keringenek. A két kétségbeesett, magányos ember ekkor még nem sejti, hogy találkozásuk örökre megkérdőjelezi mindazt, amiben addig hittek és aminek a világot és önmagukat látták.
Valère Novarina francia színházi szerzőt és rendezőt már ötéves korában lenyűgözte Louis de Funès színpadi játéka. Azóta szüntelenül figyeli a színészeket, „érthetetlen” útjukat kulisszáktól a színpadig – az újjászületésüket. A művész 2009-ben mutatta be a Csokonai Színház társulatával a Képzeletbeli operett című darabját, amely öt estén át a párizsi Odéon színpadán is látható volt. A produkcióban Mészáros Tiborral játszatta el a „végnélküli regényíró” virtuóz monológját.
Gozzi lendületes komédiájában Deramo király két ajándékot kap barátjától, a varázsló Durandartétól: egy szobrot, ami nevet, ha a nők hazudnak neki, és egy varázsigét, amit ha kimond egy halott test felett, a lelke átköltözik abba. Elég misztikus ajándékok ahhoz, hogy rengeteg bonyodalmat okozzanak. A királyhoz sorra jönnek a nők, de a szobor mindig nevet, majd amikor végre rátalál a szerelem, óvatlanul elárulja a varázsigét Tartagliának, aki minisztere és szerelmi vetélytársa, ami okán elindul a lelkek költözése: királyból szarvas lesz, szarvasból öregember, gonosz miniszterből király.
Tom, egy nagyvállalat feltörekvő munkatársa, egy véletlen folytán megismerkedik a szabadszájú és őrjítően vicces Helennel, aki meglehetősen molett alkata miatt erőteljesen eltér az aktuális szépségideáltól. Tom mégis gyengéd érzelmeket táplál iránta, ám ahogyan kapcsolatuk elmélyül, a munkahelyi viccek és szekírozások Helen alkatát illetően egyre inkább megmételyezik az életüket és alaposan próbára teszik Tom hitét és lojalitását.
Hogyan lesz hős egy pilótából, aki a leszállópálya helyett a köztemető előtt landol? Hogyan válik egy lakás börtönné?
Hogyan lesz az önámítás a túlélés eszköze? És hogyan éljük túl sikertelenségeinket? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget
Örkény István örökérvényű műve, a Kulcskeresők.
Egy kulcs, ami eltűnik, és egy bejárati ajtó, amely hol nem záródik, hol nem nyílik. Így kerülnek Fórisék új otthonának rabságába a
vadonatúj bérház lakói: a folyton férjéért aggódó, idegroncs Nelli, a leszállási bravúrokat hajkurászó férje, az otthonról menekülő
A szerelem az egyik olyan dolog a világon, amiért az ember szinte bármire képes, néha még afféle őrült tettekre, kisebb-nagyobb füllentésekre is, amelyek aztán elképesztően vicces helyzetekbe tudják hozni a szereplőket.
Annyira komplikált érzés, hogy szinte bele lehet bolondulni, sőt, zenés vígjáték gyanánt még énekelhetünk is róla.
Egy pszichológus várószobájában összegyűlik hat ember. Kiderül, hogy mind egyszerre kaptak időpontot a neves szaktekintélyhez, aki késik. A hosszas várakozás alatt a páciensek beszédbe elegyednek egymással, előkerül egy Monopoly és spontán csoportterápia szerveződik...
Laurent Baffie fergeteges komédiáját óriási sikerrel játsszák Franciaország- és világszerte.
Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók… szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc… Dehogy… hiszen ez a vekker… A vekker csönget… De hiszen akkor fél hét van már…fel kellene kelni.
Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán…
Azt kérdezi az orvos:
-Az apja miben halt meg?
-Kocsmában. Heveny lövöldözés meg ilyesmi.
-Iszik?
-Most hogy meghalt, nem hiszem.
-És dohányzik?
-Nem tudom, inkább innék valamit.
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére
Vajon ki ez a monoklis, gunyoros, titokzatos úriember, aki egy festőműterem foteljéből emelkedik ki, a kandalló lobogó lángjai mellől. Ő Molnár Ferenc a világhírű Vagy csak egyik legsikerültebb vígjátékának hírhedt címszereplője? Legyen elég ennyi: ő Az ördög.
A vígjáték irodalom tele van híres nénikkel. Máli néni, Léni néni, Róza néni sőt a Charley nénje. De vajon ki ismeri Klotild nénit? Szinte senki. Eddig.
Vajon lehet-e európai település a tót Glogovából? Ez foglalkoztatja a helybéli intelligenciát. Gongolyt, Szlávikot, Majzikot és Adamecznét. Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik.