Nemes Nagy Ágnes színészképzés előadása

GYEVI-BÍRÓ ESZTER

A NAPISTENNŐ UNOKÁJA

Zenés japán mesejáték egy részben

SZEREPLŐK

Hoori - a vadászat istene	PIGLER BENCE
Hoderi - a halászat istene	RÁBAVÖLGYI TAMÁS
Okina - öregember sámán	KÖLESÉRI DÓRA
Tajotama hercegnő	TÓTH NOÉMI
Tamajori hercegnő	KISS VIKTÓRIA
Ridzsin király - a tengerek sárkánykirálya	BARNA ZSOMBOR
Otohime - a sárkánykirály felesége	SÁKOVICS ESZTER
Tintahal	TELEPÓ ZSÓFIA
Vöröskeszeg	MIKLÓS KRISZTINA
Halak	CSÁKBERÉNYI-NAGY ANNA
	KUTRIK LILIAN
	MICHL JÚLIA
	MOLNÁR BLANKA
Zenészek	CZEBE GABRIELLA
	FRANK TÍMEA
	HORVÁTH VERONIKA
	SZŰCS KATALIN

Jelmez, maszkok, látvány, animáció: JAKOB NÓRA
Zene: PAP GÁBOR
Zenei vezető: HASENFRATZ JÚLIA
Rendező asszisztens: KÁMÁN ORSOLYA

Rendező: GYEVI-BÍRÓ ESZTER

képek az előadásról

"Valamikor régen, nagyon is régen, Japán földjén Hoori uralkodott, aki férfi volt, mégis szépséges, mint nagyanyja: a Napistennő. És férfi volt, tehát bátor és erős, a legjobb vadásznak tartották szerte a világon. Nem is hívták másként csak így: Jamaszacsi-hikó, vagyis az Ügyes Vadász. Hoorinak volt egy bátyja, aki nagyon értett a halászmesterséghez,
ezért őt Uniszacsi-hikónak becézték, vagyis az Ügyes halásznak. A két testvér boldogan élt együtt... Legalábbis harmóniában.  Mindegyik a maga kedve szerint múlatta az időt: vadásztak és halásztak és uralkodtak."

Hoori és Hoderi legendája egyfajta japán Káin és Ábel történet. Az eredeti szűkszavú japán legendát mi azonban dúsítottuk dalokkal, élőzenével, tánccal, benne rejlik a szamurájok kódexe, a visszafogott, de annál inkább tomboló keleti érzelmi létezés, erős vizuális hatások, a cseresznyefa virágzása, a japán nők finom lélegzése és az örök harc: külső világunkkal és a saját belsőnkkel is. Persze a végén minden jóra fordul és kiderül, hogy ugyanaz a szív dobog japánföldön is az emberekben, mint mifelénk.